Wir verwenden Cookies, um die Benutzerfreundlichkeit dieser Webseite zu erhöhen (mehr Informationen).

Traktate

Prof. Dr. Werner Gitt

… és Isten mégis létezik!

Aus dem Inhalt: „Klar ist, dass niemand beweisen kann, dass es keinen Gott gibt, aber ist andererseits seine Existenz beweisbar? Wenn das Letztere möglich ist, dann sind die atheistischen Verbände einem Irrtum aufgesessen. Kann man darüber hin­aus zeigen, dass es den biblischen Gott gibt, dann gehen die Atheisten auf die Hölle zu, denn die Bibel sagt: „Deren Los ist die dunkelste Finsternis“ (Judas 13b).“

Dieses Traktat eignet sich besonders gut zur Weitergabe an suchende Menschen!

8 Seiten, Best.-Nr. 125-24, Kosten- und Verteilhinweise | Eindruck einer Kontaktadresse


És mégis létezik – a mi Istenünk!

Az Istennel kapcsolatos kérdéseket sokan megpróbálják kikerülni, vagy a rájuk adott válaszokkal nem törődnek. Mindez végleg nem sikerül.

Londoni ateisták nemrég emeletes buszokon akarták reklámozni, hogy nincs Isten. Ezt egy angol reklámtörvény meghiúsította, mivel csak olyasmit lehet reklámozni, ami konkrét tényekkel bizonyítható. Persze az agitátorok egyike sem tudta bizonyítani, hogy Isten nem létezik. A reklámozhatósági feltételek miatt, mintegy kibúvóként, megváltoztatták szlogenjüket, miszerint „valószínűleg” nincs Isten. Ha ez igaz, akkor Isten létezésének is van valamennyi valószínűsége, ami egyeseket máris elgondolkoztatott.

Németországban az ateisták hasonló reklámkampányát egyáltalán nem engedélyezték nyilvános buszokon. Ezért azok elhatározták, hogy egy saját reklámbuszt küldenek németországi körútra. A német szlogen még kiélezettebb volt, mint az angol: „Isten [minden valószínűség szerint] nem létezik.” Gondolkodó lényként az ember önkéntelenül felteszi a kérdést, hogy vajon az ateisták miért hadakoznak valami ellen, ami saját felfogásuk szerint nem is létezik.

Világos, hogy senki sem tudja bizonyítani, hogy Isten nem létezik, de létezése vajon bizonyítható-e? Ha az utóbbi lehetséges, akkor az ateisták kárhozatra jutnak, hiszen a Biblia, azaz Isten kinyilatkoztatott üzenete szerint rájuk „az örök sötétség homálya vár” (Júdás levele 1. 13). Ennél nagyobb veszteséget el sem lehet gondolni: örök sötétségben, Istentől mindörökre távol lenni.

Isten létezésének kérdését most két új istenbizonyíték segítségével szeretnénk megválaszolni. Pál apostol a Rómaiakhoz írt levél 1,21 versében így fogalmaz: „hiszen megismerték Istent” – ez egy nagyon erős állítás, és azt bizonyítja, hogy Isten a Biblián kívül is kijelentette és megismerhetővé tette magát minden ember számára. Bár az istenbizonyítékok nem vezetnek el közvetlenül a hithez, mégis fontos szerepük van: Cáfolják az ateizmust, és alkalmasak arra, hogy ledöntsük vagy elhárítsuk a hit akadályait. A régebbi istenbizonyítékok például Arisztotelésztől, Canterburyi Anzelmtől és Aquinói Tamástól származnak. Most két istenbizonyítékot nevezünk meg, amelyeket a jelen írás szerzője csak az utóbbi években dolgozott ki, nevezetesen (a) az információ természeti törvényeiből levezethető és (b) a profetikus-matematikai bizonyítékot:

Az információ természeti törvényeiből levezethető bizonyíték

Az információra vonatkozó természeti törvényekből következik, hogy az összes élőlény sejtjeiben jelenlévő hatalmas mennyiségű információ egy intelligens Tervezőt feltételez. Ellentétben a történeti istenbizonyítékokkal, amelyek messzemenően filozófiai jellegűek, most – elsőként – egy természeti törvényeken alapuló bizonyítékot ismertetünk, egy intelligens információforrást, és ezzel mutatunk rá a teremtő Isten létezésére. Semmiképpen sem hivatkozhatunk Kantra, aki 200 évvel ezelőtt élt, és akit az istenbizonyítékok nagy lerombolójának tekintenek, hiszen akkoriban a mai természettudomány kutatási eredményeinek csak egy töredéke volt ismert. „Kezdetben volt az információ című könyvemben” [1] részletesen kifejtem a bizonyítást.

A „profetikus-matematikai istenbizonyíték”

A Bibliában több mint 3000 olyan profetikus, vagyis a jövőt előre leíró kijelentést olvashatunk, amely már beteljesült. Jól érthető példaként álljon itt az Izráel népének szétszóratásáról szóló prófécia az 5Mózes 28,64-65 versekben, amely a történelemben megvalósult; vagy az Ígéret Földjére való visszatérésről szóló jövendölés a Jeremiás 16,14-15 versekben, amely csaknem 2000 év után, 1948-ban teljesedett be Izráel államának megalapításával. Ezt a sajátosságot a világtörténelem egyetlen más könyve sem tudja felmutatni. Ezzel egyedülálló kritériumhoz jutunk az igazság vizsgálatánál. Lehetséges, hogy emberek 1500 éven keresztül ilyen sok pontos jövendölést tegyenek? Ezek a jövendölések vajon véletlenül valósultak meg, vagy pedig azért, mert a Biblia szerzője maga Isten, aki mindentudása alapján olyan jövendöléseket tehet, amelyek azután a történelem során beteljesülésük által ellenőrizhetők?

El tudjuk képzelni, mit jelent ez? Egy modell által szeretném ezt szemléltetni: Képzeljünk el egy óriási hangyabolyt, amelyben az egyébként fekete hangyákon kívül csak egyetlen vörös hangya van. Könnyen belátható: Minél nagyobb a boly, annál kisebb annak a valószínűsége, hogy a vörös hangyát véletlenszerűen (pl. bekötött szemmel) kiragadjuk belőle. A kérdés ez:

Annak valószínűségéhez, hogy 3268 fehérje véletlenszerűen kialakuljon – ugyanúgy minthogy véletlenszerűen kiragadhassuk a bolyból az egyetlen vörös hangyát –, vajon hány hangyára lenne szükségünk?

Egy becsléssel kezdjük: Talán elég lenne egy fürdőkádnyi hangya, vagy a Boden-tó vizét kellene hangyákkal helyettesíteni, vagy talán az egész földgolyó térfogatát kellene velük megtölteni? A számítás azt mutatja, hogy még az utóbbi is túl kevés. Akkor talán az egész, elképzelhetetlenül nagy univerzumot kellene hangyákkal megtölteni, esetleg kettő vagy három ilyen univerzumot, netán százat (102) vagy ezret (103)? A matematikai számítás, amely megadja az univerzumok tényleges számát, meghaladja minden képzeletünket. Eredménye: 10896 (az egyes után 896 nulla), ez pedig számunkra felfoghatatlan nagyság.

Vajon mit jelent ilyen roppant nagyszámú univerzum, színültig megtöltve hangyákkal? – Azt, hogy több mint 3000 fehérje véletlenszerű kialakulásának valószínűsége gyakorlatilag nulla. A matematikai számítások számszerű eredményei olyan gigantikussá, a csillagászatit is meghaladóvá nőnek, hogy gondolkodásunk és képzelőerőnk képtelen felbecsülni ezt a realitást. A részletes számítások „Meg van írva” című könyvemben [2] olvashatók. Ezt a bámulatos eredményt így lehet röviden összefoglalni:

A „profetikus-matematikai istenbizonyíték” által igazolható egy mindentudó és mindenható Isten létezése, aki azonos a Biblia Istenével.

Ebből három fontos következtetést lehet levonni:

1. A Biblia Istentől való, és igaz

Egyetlen ember sem képes olyan jövendöléseket tenni, amelyek azután kivétel nélkül beteljesednek. A Biblia tényleges, tulajdonképpeni szerzője a mindentudó és mindenható Isten (2Timóteus 3,16). Ezért az egész Biblia igaz. Jézus így imádkozott Atyjához: „A te Igéd igazság” (János 17,17), Pál apostol pedig megvallja: „Hiszek mindabban, ami meg van írva” (Csel 24,14). Ő a „profetikus-matematikai istenbizonyíték” nélkül is bízott Istenben.

2. Nincs más Isten, csak a Biblia Istene

A múltban felsorolt egyetlen istenbizonyíték sem határoz meg egy konkrét istent. Ezek olyan általánosan fogalmaznak, hogy bármelyik vallás felhasználhatta őket. A „profetikus-matematikai istenbizonyíték” ellenben egyértelműen utal a Biblia Istenére és Fiára, Jézus Krisztusra. Egy ilyenfajta bizonyíték nem használható más vallások isteneire. Ezzel összhangban a Biblia kijelenti, hogy az emberek különböző vallásaikban számtalan istent neveztek meg: „Mert ha vannak is úgynevezett istenek, akár az égben, akár a földön, mint ahogyan sok isten és sok úr van, nekünk mégis egyetlen Istenünk az Atya, akitől van a mindenség, mi is őérte, és egyetlen Urunk a Jézus Krisztus, aki által van a mindenség, mi is őáltala” (1Korintus 8,5-6). A 96. zsoltár 5. versében a Biblia elveti a vallások minden istenét: „Hiszen a népek istenei csak bálványok.”

A bálványok szolgálata nem semleges dolog. A megkísértés történetében (Máté 4,8-10) az ördög azt kívánta, hogy Jézus imádja őt. Jézus Isten Igéjével űzte el a kísértőt: „Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!” (Máté 4,10) Az Újszövetség kijelentései szerint az ember a bálványimádásban a gonosz szellemeket, vagyis a démonokat szolgálja (1Korintus 10,20), és ezzel teljesíti az ördög kívánságát, amit Jézus a megkísértésekor határozottan megtagadott. A bálványimádás bűn, méghozzá olyan bűn, amely kizárja az embert Isten országából (1Korintus 6,9; Galata 5,20-21; Jelenések 21,8; 22,15).

3. Az ateizmus cáfolata

Az ateizmust kétféle módon cáfoltuk: (1) az információra vonatkozó természeti törvények és (2) a „profetikus-matematikai istenbizonyíték” segítségével. A Biblia a 14. zsoltár 1. versében így értékeli az ateizmust: „Azt gondolja magában a bolond, hogy nincs Isten.” A Prédikátor könyvének 8,13 versében pedig ezt olvassuk: „A bűnösnek (az örökkévalóságban) nem lesz jó dolga.” Tehát az ateisták nemcsak hogy a levegőbe markolnak, de már úton vannak az örök kárhozatba: „Aki pedig nem hisz (az Úr Jézusban), elkárhozik” (Márk 16,16).

Lehetséges a szabadulás

Ez az írás nem szeretne senkit sem vádolni eddigi életútja miatt – sem a házasságtörőket, sem a csalókat; sem a különböző vallások híveit, sem az ateizmus propagálóit. Sokkal inkább az a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a kárhozatba vezető utakra, és minden olvasónak odakiáltsuk: Minden bűnös számára még ebben az életben lehetséges a megtérés az egyetlen élő Istenhez! János evangéliumának 3,17-18 versei röviden összefoglalják azt a messzemenő következtetést, amelyet e kijelentésből levonhatunk: „Mert az Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvözüljön a világ általa. Aki hisz őbenne, az nem jut ítéletre, aki pedig nem hisz, már ítélet alatt van, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.” Mivel Isten az ember értelme elé tárta, szívébe oltotta az örökkévalóság tudatát (Prédikátor 3,11), földi életünk dolgaiban nem találhatunk igazi kiteljesedést. Mi az örökkévalóság számára teremtett lények vagyunk, ezért létezésünk sohasem szűnik meg. A halál falán túl csak két tartózkodási hely van – a menny és a pokol. Az előbbi kimondhatatlanul gyönyörű, a másik elképzelhetetlenül rémes és borzalmas. Istennek az a kívánsága a Biblia egyértelmű kijelentése szerint, hogy vele legyünk a mennyben. Ehhez szükségünk van az Úr Jézusra. Ő nyitja meg a mennyország kapuját, mivel váltsághalála árán megszabadított minket bűneinktől és azok büntetésétől; és új élettel, jövővel ajándékozott meg minket – kegyelemből. Ha szeretnél bűneid terhétől megszabadulni és örök üdvösségre, azaz örök életre jutni, akkor le kell térned a régi, Jézus nélküli utadról, és Őt mint életed urát szívedbe kell, hogy fogadd.

Ezt az életfordulatot egy őszinte imával magadévá teheted, amelyet így is megfogalmazhatsz:

„Úr Jézus Krisztus! Ismerem a nevedet, de idáig úgy éltem, mintha egyáltalán nem léteznél. Felismertem, hogy ki vagy, ezért most hozzád fohászkodom. Tudom, hogy van menny, és van pokol. Ments meg engem a pokoltól, ahová bűneim és hitetlenségem miatt jutnék. Az a kérésem, hogy mindörökké veled lehessek a mennyben, a te világosságodban. Tisztában vagyok azzal, hogy nem a saját érdemeim, hanem csak a beléd vetett hit által juthatok a mennybe. Mivel szeretsz engem, értem is meghaltál a Golgota keresztjén, köszönöm, hogy akkor és ott vétkeimet magadra vetted, és bűnadósságomat helyettem kifizetted. Ezért szívből köszönetet mondok neked! Te látod minden bűnömet – gyermekkoromtól fogva. Ismered életem minden egyes vétkét – azokat, amelyekről tudok, de azokat is, amelyeket régen elfelejtettem. Mindent tudsz rólam, hiszen pontosan ismersz. Ismered szívem minden rezdülését, legyen az öröm vagy bánat, boldogság vagy csüggedtség. Életem előtted nyitott könyv. Tudom, hogy úgy, ahogy most vagyok, és ahogy eddig éltem, nem állhatok meg sem a Te színed előtt, sem az élő Isten előtt; és a felkínált kegyelmed elutasításával kirekeszteném magam a mennyből. Ezért kérlek, bocsásd meg minden vétkemet. Bűneim miatt bánkódom, azokat fájlalom.

Úr Jézus, most kérlek, szabadíts meg mindentől, ami helytelen előtted, és ajándékozz meg a belőled való új élettel, amelyre áldásodat adhatod. Nyisd meg értelmemet, hogy megértsem szavadat, a Te Igédet, a Bibliát. Segíts, hogy felismerjem, mit akarsz általa nekem mondani, és hogy új erőt és életörömet találjak benne. Mostantól fogva légy életem Ura, akihez tartozom, és akinek engedelmeskedni akarok. Adj hozzá készséges szívet. Kérlek, mutasd meg nekem az utat, amelyen most járnom kell.

Köszönöm, hogy meghallgattál. Hiszek ígéretednek, hogy miután hozzád fordultam, tulajdonoddá tettél, s így veled lehetek amindörökre. Örülök e nagy nyereségnek, s köszönöm, hogy most már minden helyzetben velem vagy. – Kérlek, segíts olyanokra találnom, akik hisznek benned, mint személyes Megváltójukban, és vezess olyan biblia-hű gyülekezetbe, ahol Te vagy a középpont, s ahol rendszeresen hallhatom a Te üzenetedet hozzám. Ámen.”

Dr. Ing. Werner Gitt
nyugalmazott igazgató és professzor